„Volt Magyarországnak egy áldott

emlékezetű királynéja, Erzsébet,

ki életében védő angyala volt ez országnak,

a magyar nemzetnek; holta után védő szentje lett, a kit a magyar nemzet

megünnepel, a kihez imádkozik, a kinek emlékét érez- és márványszoborban

megörökíti az utókor számára.

Élete szeretet, szenvedés és önfeláldozás

volt, halála martyr-halál: a történelem

mint rémtettet írta föl azt ércztábláira.

Elvesztése fölött csak hitünkben találunk

vigasztalást, hogy az elköltözött dicső

szellem odafenn az égben, az Isten trónja

előtt is a mi jó hazánkat, a mi drága

nemzetünket oltalmazza, óhajtásainkat tolmácsolja."

Jókai Mór

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés